2015. július 26., vasárnap

Dubaj

Dubajra igazából nem voltunk kíváncsiak, de mivel ott van a Világ Legmagasabb Felhőkarcolója, gondoltuk megér egy fél napot. Mint a Qatar Airways Dohán át, az Emirates Dubajon keresztül biztosít Ázsiából Európába olyan járatokat, amiknek fél napos tranzit idejük van. Délben megérkezik a kismókus, gyorsan megnézi a falut, aztán hajnalban megy is tovább. Ezt kihasználva mink is beugrottunk az Emirátusok leggazdagabb városába, ami meglepő módon nem az olajból él, hanem az itt kempelő vagy 1 millió külföldi munkásból.

Dubaj ugyanis rájött, hogy a környékre kell egy nyugati típusú város, ahol lehet úgynevezett termékeket kapni, lehet inni alkoholt (korlátozottan), vannak csajok meg plázák. A számítás bejött, kb. minden nemzetközi cég ide telepítette a regionális központját. Egész Kelet-Afrika és a Közel-Kelet innen van ellátva, szépen magyarul. Pl. a Szaúd-Arábiában dolgozó kollégák, akikről lesz még szó, szintén itt laknak, nagyon egyszerűen azért, mert az a hely nagyon lepra, és senkinek nincs kedve ott lenni.
Na, ennyit a rizsából, jöjjenek a képek, meg a SZTORIK!

Megérkeztünk a reptérre, beültünk egy rózsaszín tetejű taxiba. Az azt jelenti, hogy női sofőr vezeti, és csak családok, vagy nők szállhatnak be. Ez valóban egy sokkal felvilágosultabb hely, mint a környékbeli egyéb városok, de az árnyoldalon ott volt, hogy sajnos a csaj erősítette a sztereotípiát, hogy a nők szarul vezetnek...


Dubajnak is van külvárosa
Rózsaszín törölközős taxisofőr csaj, borzasztóan vezet
Nem űrkikötő, hanem a magasvasút megállója
Red Bull arabul + hieroglifák (eredetiek persze, mint minden itt)
Dubaj gyakorlatilag egy nagy főutca, egy sornyi felhőkarcolóval két oldalon, utána meg sivatag. Semmi nem indokolja a drága magasépítészetet, kizárólag a megalománia, ami a városban mindenre jellemző. Minden nagy, minden drága, minden modern. Ebben van egy kis érdekesség amúgy, úgyhogy tényleg megérte az a fél nap. Kuala Lumpur is egy nagy ugrás volt burzsujságban, ez viszont gyakorlatilag kimaxolta a témát. Itt nem lehet már Lambóval vagy Ferrarival menőzni, gyakorlatilag minden taxiút alatt lát egyet-kettőt az ember. Emiatt már az igazi menőség a rendszám lett. Az 5 számjegyes rendszámok a prolik, a négyszámosak már sok maniba kerülnek, és így lefelé. Az egyszámos rendszámok közül az 1-es az emíré, a többi olyan százmillás árkategória, gyakorlatilag fontosabb már, mint maga az autó. Egészséges...

Az Utca
Burj Khalifa
Burj Al Arab
Itt nézik a mecset! HAHHHAHAHAAA
Az utca magasvasúttal
Letáboroztunk a meglepően nagy apartmanban, ami meglepően cigiszagú volt, ettünk egy ebédet, közben azt is észrevettük, hogy az egész Marina-ban (ahol az összes külföldi lakik), nincs senki az utcákon, olyan az egész, mint egy kísértetváros.

Terasz is van, persze nem lehet kint meglenni...
Király átrium
Lotus Marina a hely neve
Na, ez a lótusz
Mivel itt péntek-szombat a hétvége, ezért pénteken még halottabb, mint egyébként.

Amúgy sincs ám senki az utcán, csak kocsival lehet közlekedni. Minden iszonyú távolságokra van, és a 40 fok sem kedvez a sétának.

Olyan mint egy igazi város, csak emberek nélkül
Ebéd után Csillu lepihent, mert nem volt jó, én meg találkoztam Pauwlik Petivel meg Geröly Zsoltival, akik itt laknak, és elvittek az egyik olyan helyre, ahol piálni lehet. Már a hely elnevezése is tükrözi a dubaji szerénységet: One and Only Royal Mirage, azaz kb. Az Egyszeri és Megismételhetetlen Királyi Káprázat :)))))

Zsolti és Peti a burzsuj helyen
Háttérben a Marina, a külföldiek lakóhelye
Itt jó sok maniért van pia, tengerpart, meg felhőkarcolók. Dumáltunk egy jót, közben ittunk, mi mást, mint LIIT-t. Aztán én gyorsan elmentem a felhőkarcolóhoz egy böszme Lexus limuzinnal, mert ennél a helynél csak ilyenek parkoltak...

A Burj Khalifa ad helyet a Világ Egyetlen Armani Hoteljének, ahova nem a legcsóróbbak járnak:

828 méter alulról
Az Armani hotel vendégei: Rolls, Rolls, Rolls, Lambó, Lambó, Ferrari
Amúgy egész szép épület tényleg
Nehezen találtam be, mert a hotelen nem engedtek átsétálni (köcsögök), úgyhogy el kellett mennem a világ most épp nem a legnagyobb de nem sokára megint legnagyobb plázájának építkezése mellett, mert a toronyba csak a plázán keresztül lehet eljutni. Olyan hatalmas az a pláza, mint a Westend kb. hatszor-tízszer. Az egyik boltból a másikig simán van, hogy negyed órát kell sétálnod. Az is mond valamit a méreteiről, hogy visszafelé kb. negyed óráig nemhogy nem találtam meg a kijáratot, de arra sem jöttem rá, hogy melyik szinten van a kijárat(!!)

A Végtelen Pláza sok fehér leples figurával
A lifttel csak a 125. emeletig jutottam, mert csóró vagyok, és nem fizettem ki a kb. 30 rongyos jegyet, ami a 145-ig felvisz. Jól is tettem, mert ahogy gondoltam is előre, nem annyira érdekes fent lenni, mivel körben nincs sok minden, úgyhogy nehéz felmérni a magasságot. Azért persze jól néz ki.

Erre jól néz ki, a többi irányban nem túl izgi
Az mind pláza kiegészítése lesz,
nehogymá a kínaiak lenyomjanak minket!!
Háttérben Az Utca
Ez a mecset nagyon nagyon messze van
A szökőkút híres
Az a kicsi épület balra 60(!!) emeletes
Kb. 10 perce fotózgattam már, mire észrevettem, hogy nem egy szobában vagyok, hanem egy teraszon! :)

Minden turista indiai...
Van még felfelé 30 emelet..
A teteje 828 méter, összehasonlítva az ESB-vel:

Elég nagy
Lent folytattam a nézelődést:

Óriási tömeg, óriási szökőkút, óriási épület alja
Furcsa fényviszonyok
Úgy látszik, változtatja a színét néha
A óriás tömeg aztán egyben bemegy az óriási plázába.
Van kötelező haladási irány, de még  így is óriási a dugó.
Bugatti Veyron (1000 lóerő) parkol a bejáratnál.
Van külön tábla rajt, hogy don't touch. Ezért nem is fogdostam meg, nyilván! ;)
Ez az egyik kedvenc fotóm: a főbejárathoz csak a Bugatti fért oda,
ezért a prosztó Bentleys hordának arrébb kellett húzodnia! :))
Mikor kinézelődtem magam, visszamentem a srácokhoz, ahova Ahmed és Cseti is befutott a csajokkal együtt, aztán mentünk is a szomszédba veretni egy kicsit Luxusváros Prosztófalva negyedébe (ahol még mindig csak luxusautók vannak, nyilván)

Ahhoz képest, hogy hol vagyunk, meglepően sok az ismerős :)
Az a baj, hogy már eltelt két hónap, úgyhogy elfelejtettem már egy csomó dolgot, pedig atomjó sztorikat meséltek a srácok. :( Na mindegy, szóval a parti egész király volt, igazi prosztó lakossági teknó, a teljes Marina lakossága velünk együtt hallgatta (király lehet ott lakni :) ).

Konfettieső plusz nagy veretés!
Súlyos arcok - bár nem ez a jellemző
Kezeket a magasba!! Igazi LÉZERSÓÓÓÓÓ
Aki ott lakik, annak szeretnie kell a phat bass-t, mert itt nincs off gomb :)
Ez az építész eléggé begombázhatott...
Éjjeli csendélet a Marinában
Ja, egy sztori mégis eszembe jutott: Ahmedék mesélték, hogy a 73.-on laktak az egyik toronyban, amikor az 50. emeleten kigyulladt egy lakás, mert a britek lacikonyháztak a teraszon. :)) Az épület felégett 30 emeletet, az sarkán minden lakás kiégett egészen a 80-akárhanyadik emeletig. Láttam is, szép fekete volt végig :) Ja, tűz esetén nincs lift, úgyhogy gyalog kellett lesétálniuk 73 emeletet. :))

Na összefoglalva, Dubaj elég unalmas helynek tűnik, de néhány napot érdemes lehet ott eltölteni, hogy az ember meglássa, mit csinálnak azok, akik már tényleg nem tudják hova rakni a manit. Ha meg vannak ott barátaid, akkor kifejezetten király hely tud lenni! :)

2015. július 9., csütörtök

Kuala Lumpur

Padangból felszállás után volt szerencsénk fentről megtekinteni Szumátra esőerdős hegyvonulatait, aztán hirtelen meg is érkeztünk Kuala Lumpurba. Ha föciórákon (vagy legalábbis egyen) figyeltél, Malajziáról az ugorhat be, hogy ők voltak a világ első számú kaucsuk exportőrei, ha csak TV-t nézel, akkor meg az, hogy itt van a sepangi Formula-1-es pálya és Kuala Lumpurban állnak a Petronas Ikertornyok, amik egyrészt 1998 és 2004 között a világ legmagasabbjai voltak, másrészt meg Sonka itt gúvasztotta Zeta seggére a szemét a Brilliáns csapda című filmben. 


Na, hát ez azért nem annyira sok, úgyhogy nem is terveztünk olyan sok időt eltölteni itt, viszont kellemes csalódás volt a város, a végére nagyon megkedveltük, már most elárulhatom. ;)

Indonézia után hihetetlen nagy ugrás ez a város. Balin és Padangban járdák sincsenek az utcák mellett, motorok és olcsó autók járnak az utcákon, amiket kb. vályog viskók szegélyeznek. Dzsakartában már néhol vannak járdák, de azért az autópark még mindig szinte kizárólag ázsiai, de ott azért már vannak jobb autók. Kuala Lumpurban a reptérről már négysávos autópálya visz a városba, és itt már azért bele lehet futni jobb autókba is.

Ferrari igyekszik az F1 pályára

Meglepően sok kertes ház van a külvárosokban, és eléggé jó állapotban vannak amúgy is az épületek, ilyet Ázsiában még sehol sem láttam.


Megérkeztünk a szállásunkra, Dzsakartához hasonlóan megint egy butik hotelbe, elég érdekes szoba elrendezéssel, szerencsére a város közepén.

Művészet műanyag poharakból és tányérokból
Metro és építkezés is van előttünk
Útra is keltünk, hogy a kinézett nevezetességeket letudjuk, a tervezet másfél nap helyett fél nap alatt (a repülő lekésésés miatt). Szerencsére jó a tömegközlekedés, magasvasúttal elérhető az összes érdekesebb rész, ráadásul a legtöbb kulturális látnivaló egy helyen van, úgyhogy egy kivételével sikerült is a tervünk (nem láttuk a madárparkot, sajnos).

Kuala Lumpur nagyon sokszínű, multikulti város, van itt kínai, thai, holland kolonialista, budhista, muzulmán, minden. Egy dolgot nem igazán találtunk: malájt. :) Még a nyelv is gyakorlatilag indonéz, ami azt jelentette, hogy nagyjából mindenhol meg tudtam magam értetni (pl. a reptéri taxisoknál ez jól jött). Na, ezt a sokszínűséget szerencsére sikerült bejárnunk úgy 3-4 óra alatt. Itt vannak fotók:

Itt MINDEN van, ami kínai
Zsetonnal működő magasvasút. Épp, mint Kijevben,
azzal a különbséggel, hogy itt chip is van benne. :)
Kínai éttermen kínai relief
Ezt ki lehet találni...
Hindunak tűnő templom
Kajálós utca
Kínai templom bejárata
Ez meg belül
A fedett piac már arabosabb
Kolonialista + kapitalista
Arab mintás felhőkarcoló
Óriás arab palota. Gondolom valami uralkodóé lehetett ;)
Hibiszkuszos közvilágítás
Nagyon jó volt végre egy "kulturált", tiszta nagyvárosban sétálni, biztonságban is éreztük magunkat, meg hát rég is voltunk ilyen rendezett, szép épületekkel és parkokkal teletűzdelt városban.

Délután aztán elértünk a fő attrakcióhoz, az ikertornyokhoz. Voltam már néhány felhőkarcolóban, és ezért nem is számítottam sokra, de azt kell mondjam, hogy ez az egyik legszebb épület, amit valaha láttam! Kétszer ötszáz-valahány méter magas, kicsit keleties formájú, full krómacél torony. Először a hídra vitt fel a túra, ami azért is jó, mert a két épület is látszik róla, majd a tetejére a kilátóba, ahonnan látszik egész KL. Csodaszép az épület, és ez még csak fentről volt, nem kintről, naplementében. Annyira tetszett az épület, hogy egész KL-ban 300 képet csináltam, amiből csak a tornyok tesznek ki 200-at (ebben nincsenek benne a kilátásról készültek), de titeket megkíméllek, és csak úgy 5-10%-át teszem ki. :)

Innováció: Ez a videó egy füstrétegre volt vetítve, ami a falból jött,
szorosan egymás alatt elhelyezett lyukakból. Át is mentem rajta. :)

Először a hídra mentünk fel, ami két szintes
Kilátás a hídról
Csillu és KL
Kilátás a kis parkra
Csórókámék tetőkertje
Downtown KL
Csodaszép formák
Eléggé dominálja a városképet
A gettósabb területek is jól látszanak, szerencsére
Csillu és a Csúcsdísz
Az igazi csúcsdísz
A fenti fotózások után lementünk a hatalmas parkba az épület mögött. Maga a park is gyönyörű, a jó részét vízi játszótér foglalja el, ahol a gyerekek játszhatnak (mennyire király ez már a város közepén?!), tele van mindenféle szép növényekkel, szobrokkal, meg van egy nagy tó is benne. A háttér meg ugye fenséges.

A park fentről
A tornyok közös aljában van egy kis mini pláza
Tó fémbálnával
Vízi játszótér, belépés csak cipő nélkül!
Szépkilátás
Dísz mangrove
Csillu tudta, hogy a nagy luxusszálló a park túloldalán híres a kilátásáról (azt is néztük, de kicsit túl borsos volt az ára), úgyhogy elhatároztuk, hogy megnézzük a bárt a szálló tetején. Bementünk a hotelbe, és határozott léptekkel elmentünk a recepció mellet a liftekhez, mintha ott laknánk. Senki nem állított meg, úgyhogy felmentünk a 33. emeletre, ahol aztán elfoglaltuk az egyik legjobb helyet, ahonnan majd megnézzük a naplementében fürdő tornyokat.

Kilátás erre
Kellemes helyünk volt. A fenti részen nincs üveg...
A már emlegetett park
A már emlegetett híd
A felhőkarcolók között egy kacsalábon forgó kastély :)
A pihengetéshez elfogyasztottuk életünk legdrágább sörét és üdítőjét, miközben megtelt a hely, én meg végig azon idegeskedtem, hogy egy sörrel meddig lehet ott ülni a legjobb helyen anélkül, hogy a pincéreknek elegük legyen (NY-ban már 20 perc után elküldtek volna minket a rosebbe...) A nap meg sajnos nem a mi óránk szerint járt, mert másik időzónába kerültünk, ráadásul a föld felett voltunk sokkal, szóval a naplemente késett úgy egy-másfél órát. Na de ezt az ÓRIÁSI stresszt végül érdemes volt kibírni (meg a plusz egy sört kifizetni), mert a látvány teljesen elképesztő volt. A nagy üvegablakok csak kb. másfél méterig érnek fel, utána nincs semmi, szóval a szellő átjárta a bárt, magunkba szívhattuk a város nyüzsgését. Na, elég a szövegből, csak azért írtam le, hogy majd később vissza tudjak emlékezni. :)

Ez a kilátás csak javul...
...ahogy megy le a nap
Csodás úgy is, ha már teljesen sötét van
A vendégeket úgy látszik nem hatja meg nagyon
A medencében is tükröződik
Csináltam két animgifet is:

Saját animgif 1, ez még ratyi
Ezt már valamiért ügyesen szintbehozta...
Na, ez az uccsó, ez a kedvencem :)
A bár amúgy esténként dizsi. Nem tudom pontosan, mint csinálnak a medencével, de valahogy leburkolják addig.

Elmentünk még a híres nemtommilyen utcára, ahol mindenféle egzotikus kajákat lehet kapni (pl. láttunk szegény békákat nyárson),
Szegény békuci
Nem tetszett
Jó sok csülökpörkölt fér bele
Na, melyik mókás póló a kakukktojás? :)
de itt is igazából minden kínai volt, mi meg nem voltunk kísérletező kedvünkben, úgyhogy inkább elhúztunk onnan, és valami helyi hamburgeresnél ettünk! :D Visszamentünk a szállóba, és irány az ágy! Közben Pauwlik Peti volt kollégám jelezte, hogy Dubajban nagyon hamar elfogynak a jegyek a Burj Khalifára, úgyhogy foglaltam még gyorsan (este fél 10-re, mert már csak akkorra volt, köszi a Peti a tippet, elég ideges lettem volna, ha az kimarad), aztán alvás. Reggel hajnalban kelés, irány a reptér és Dubaj.

Taxiban dugni tilos!